"Reménykedem, hogy ez nem a vége, hanem a
kezdete. Remélem, meg tudtam veled osztani egy új látásmódot,
egy egészen új nézőpontot. Együtt a felszín alá néztünk az
érzésekhez és szükségletekhez ami a mozgatója a hatalmi
harcoknak. És ez jelen van az érzelmek mögött, amiket
felfedeztél, rájöhettél, hogy gyermeked nem akar kikészíteni.
Gyermeked tapasztal egy érzést, vagy szükségletet és nem tudja,
hogy fejezze ki magát tiszteletteljesen. Meg tudod őt tanítani. Az
igaz, hogy az érzelmi vezetés nem fogja megszüntetni az összes a
hatalmi harcot az életedben. Bárcsak mondhatnám, hogy így lesz.
De tudom, hogy amikor az az érzelmi kötelék erős, te és
gyermeked egy új helyen fogod találni magatokat – egy helyen,
ahol meg tudod ünnepelni, aki a te gyermeked, és aki te vagy, egy
hely ahol az összes új állomás, ami egy magasabb szintre visz a
megértésben, megerősíti képességeiteket, és megnyitja a
csodálatos érzelmek sorát. Egyszer, ha tapasztaltad ezt a
kapcsolatot, sosem akarsz visszamenni oda, ahonnan indultatok. Az út,
az új képességek megtanulásának egy tekervényes ösvényére
visz. Ez felhúz a hegyre és levisz onnan, néha fokozatosan, néha
hirtelen. Vannak pontok, ahol minden csapás egy erőfeszítés és
aztán csak akkor, amikor azt gondoljuk, hogy nem tudunk megtenni egy
újabb lépést, a partra jutunk. A kihívás az, hogy élvezzük-e
az utazás izgalmát..." Mary S. Kurcinka
Vége